Bár a „kis magyar világ” szűk négy évet tartott, következményei bizonyos értelemben még ma is alakítói a közgondolkodásnak.
2010. augusztus 30. 14:43
p
0
0
4
Mentés
„Bár a »kis magyar világ« (tanulmányozásához ez kötelező) mindössze szűk négy évet tartott, következményei sokrétűek, s bizonyos értelemben még ma is alakítói az Erdélyről, román-magyar viszonyról közgondolkodásnak. És mélyen meghatározzák a románság nem elhanyagolható részének Magyarországról vallott képzeteit is: a sokszor felbukkanó, magyar revíziós törekvésektől való román félelem azokban a kaotikus napokban leli részben magyarázatát, míg a magyar történetírásban (de nem itt) sokszor szőrmentén kezelt atrocitások, amelyeket a m. kir. honvédség tagjai követtek el, meggyilkolva többek között gyerekeket és öregeket is Szilágyippen, Ördögkúton, Omboztelkén, megágyaztak a tartósan rossz román-magyar viszonynak 1940 és 1945 között. Szépen keretezték továbbá a Ceausescu-korszak magyarellenes politikájának lózungjait, a rájuk való emlékezés része a román diskurzusnak, míg ezek negligálása a magyar oldalról tovább erősíti a gyanút Magyarország szándékait illetően. (...)
Kétségtelen, hogy ennek a négy évnek voltak pozitív hozadékai is a helyi magyarok számára: a magyar kormány hatalmas, pengőszázmilliókban mérhető összegekkel segítette a visszacsatolt területek talpraállását, vasutat épített, utat javított és egyetemet alapított. Demográfiai elemzések mutatják, hogy ez a négy év népességtartalékban akár évtizedekkel odázta el egy-egy erdélyi város románná válását (hasonlítsuk össze mondjuk Arad és Nagyvárad vonatkozó etnikai adatsorait), a magyar intézményrendszer megerősítése pedig a romániai magyar értelmiség helyzetét javította az elkövetkező évtizedekben.”
Májusban megismétlik a romániai elnökválasztást; Tamás Sándor a magyarellenes szélsőjobboldal megerősödésétől tart. Interjú a román mélyállamról, külső hatalmak befolyásáról, s arról, hogy miért törölték el az elnökválasztás eredményeit.
A magyar kormány Határtalanul programjának a címe jutott eszembe azokat a felvételeket látva, amelyeket január 1-jén készítettek a magyar–román határállomásokon.
jó írás!
Erdély második világháborús történetéről amúgy újonnan angolul is megjelent egy fontos, nemzeti szempontból egyáltalán nem elfogult mű:
http://www.sup.org/book.cgi?id=9197